Tisztelt Olvasó!

A google a legjobb barátom.
Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatát mutatta meg nekem a google, a jogi fórum segítségével . Köszönöm szépen google,jogi fórum ! :)
Forrás:
Klikk ide : http://www.jogiforum.hu/hirek/23195#ixzz1DStmikwE

Sólyom László köztársasági elnök 2010. január 4-én fordult az Ab-hoz.
A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal.

2009.június 7-én hozott határozata szerint alkotmányellenes a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló, az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján elfogadott törvény 30. § (1) bekezdése. Az Ab ugyanakkor megállapította, hogy a törvény 28. §-a, 42. §-a, valamint 212. §-a nem alkotmányellenes.

Az Ab részben találta megalapozottnak az indítványt. A határozat indokolásában hangsúlyozta: a törvény a rendszer átláthatóságának növelését célozza, és 2012. december 31-ével hatályon kívül helyezi a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényt. Az Ab a nyugdíjszolgáltatásokra vonatkozó – az egyösszegű kifizetés feltételeinek, valamint a járadék megváltoztatását érintő – szabályok kapcsán megállapította, hogy a törvény az egyösszegű kifizetés teljesítését lényegében attól teszi függővé, hogy a pénztártag tagsági viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a 180 hónapot meghaladja-e. Ez a váromány, amely tulajdoni védelemben részesül, viszonylag kisszámú pénztártagot érint. Az Ab szerint a jogalkotó ennek a szabálynak a megalkotásánál nem volt tekintettel azokra a személyekre, akiknek a jogszerzése már folyamatban volt, ezért a rendelkezés alkotmányellenes.

Az Ab ugyanakkor nem osztotta az államfő alkotmányos aggályait a többi megtámadott rendelkezés esetében. A testület hangsúlyozta: a törvény azáltal, hogy a jelenlegihez képest más szolgáltatás-fajtákat tartalmaz, nem korlátozza a pénztártag várományát, mert az egyéni számláján lévő összege alapján a járadékra jogosult. Az Ab megítélése szerint a magánnyugdíjpénztár átalakulása sem sérti a tag Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogát. A határozat indokolása szerint a pénztár ügyeiben történő korlátozott – a nagy taglétszámú pénztáraknál szinte formális – döntési joga, mint a rendelkezési jog közvetett megvalósulása nem vonható az alkotmányosan védett, úgynevezett közjogi váromány körébe. A magánnyugdíjpénztárak esetében is korlátozott a tagnak ez a lehetősége, hiszen a saját számláján lévő pénzt nem veheti ki, befizetései jogszabályi kötelezettségen alapulnak, de arra figyelemmel, hogy a pénztárak döntően bankokhoz, biztosítókhoz kapcsolódtak, a befektetési politikáról legfeljebb információt kaphat, de azt nem befolyásolhatja. A pénztártag kontrollja annyiban érvényesül, hogy a törvény XX. fejezete meghatározza a nyilvános adatszolgáltatás körét, amelynek alapján megismerheti a biztosító tevékenységét, illetőleg a 27. §-a alapján átléphet másik magánnyugdíj-biztosítóba. Ezzel továbbra is biztosítva van a számlája feletti korlátozott rendelkezési joga, és változatlanul igénye marad a járulékkal fedezett nyugdíjszolgáltatásra.

Sokan támadták és bírálták Sólyom Lászlót , nem akarom megvédeni, de azért
annyi különbség van közte és Smith Pál között, hogy értett Az Alkotmányhoz.
Nem csak aláírta amit elé tettek.

Idézet abból a levélből, amit Szabó József  kapott az egyik országgyűlési képviselőtől amit az alábbi oldalon publikált : http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=103008 

A magánnyugdíj pénztárakkal kötött tagi megállapodások igazából nem valódi magánjogi szerződések voltak. Minden magyar állampolgár, valamint Magyarország területén tartózkodó természetes személy számára törvény írja elő kötelezően, hogy társadalmi kockázatközösséget képezzenek, abban kötelezően részt vegyenek abból a célból, hogy majd a társadalombiztosítási ellátásokból részesüljenek.
A kockázatvállalás és a hozzájárulás mértékét törvény írta elő, és a törvény fogalmazása szerint ennek során a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás elve és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül.
A magánnyugdíj pénztári rendszer átalakításával a törvényalkotó nem a polgári jog szabályai szerint létrehozott szerződéseket szüntetett meg, továbbra is minden volt és átlépő, illetve a maradó tagok is a kockázatközösség részei és szereplői maradnak, pusztán annyi változott, hogy az átlépő személyeknek a kötelező mértékű hozzájárulásukat más helyre kell fizetni. Ettől azonban sem a kötelezettségük mértéke, sem gyakorisága és a fent említett elvek korlátozása nem változott.

Forrás:http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=103008

Mennyit változott a világ egy év alatt. Reméljük az AB nem változott annyit és jó döntés születik.

át szerkesztés 2011.02.10. Megjegyzés hozzáadás céljából.:

Időközben olyan hírek láttak napvilágot, hogy az AB megvárja az új alkotmányt. Ez érdekes. 
A fenti esetben is kellett 6 hónap a döntéshez.
Viszont az új alkotmány megvárásával , ezzel el is húzodhat év végéig, AZ AB mire megtanulja az új alkotmányt, időközben az ellenzék megtámadja az új alkotmányt, népszavazás,újra egyeztetés az EU-val az új alkotmányról,mint a médatörvén...y esetén, és utána még még tolodik,.. felesleges. Mi a jelenlegi Alkotmány szerint cselekedtünk és jártunk el. Így a jelenlegi alkotmány szerint szülessen döntés. Így korrekt.

Az alábbi linken olvasható, hogy bár mi nem szólhatunk bele az új alkotmányba, de azért mégis van rá lehetőség:
http://mszp.hu/velemeny/bovebben/gyurcsany-ferenc-a-szovivo-es-az-alkotmanyossag
(megjegyzem, nem vagyok mszp-s, sem más pártnak nem vagyok híve)

bejegyzés eredeti időpontja: 2011. február 9., szerda

Bujtatott Kérdések a nyugdíjasokhoz,a néphez az Új alkotmányról

Itt találtam e szép kérdés csokort,megpróbáltam én is válaszolni a kérdésekre: http://varanus.blog.hu/

 Magyarország nyugdíjasai postán kaptak egy 12 pontból álló kérdés csokort,
az új alkotmány miként rendelkezzen. Ezekszerint az alkotmányozáshoz értő Orbán Viktor ehez ért.

1. Az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e?

Nem kell egyiket sem újra meghatározni, Európai Unióban vagyunk, használjuk az Eu alkotmányát és kötelezetsségeket . Nincs szükségem új koholt alkotmányra.

2 Korlátozza-e az új alkotmány az állam eladósodását?

Nem kell korlátozni az alkotmányba. Elég a btk-ban meghatározni és rendelkezést hozni. Viszont szankciónálja és büntesse azt a kormányt,amelyik ezentúl  az államot eladósítja.(nem kell visszamenőleges hatályúnak lennie )

3. Vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket az új alaptörvény,mint a család , a munka , az otthon, a rend és az egészség?

Az Eu-s normákban benne van mit és hogyan kell védeni.
Ha már EU-ban vagyunk,használjuk az EU-s törvényeket.

4.Járjon e szavazati jog a kiskorú gyermekek után?
 Nem. Ez a videó elmondja, helyettem is  miért nem..
forrás: https://youtube.com/egyenlitotv

 5. Engedje-e az új alkotmány a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem?
Igen, az alkotmányba lehetne olyan, hogy a gyermeknevelés költségei után ne kelljen adózni !
De Ez akkor terjedjen ki arra is, hogy nem kell a gyereknek olyan tanszereket venni ami után adózni (űfa) kell,
illetve a ruházat vásárlás után se kelljen adózni,az etetése után se kelljen adózni,és orvosi ellátást,gyógyszerek után se kelljen járulékot fizetni a gyerek után.
Ezek mind a gyermeknevelés költségeibe bele tartoznak. Lehet , hogy több gyerek születne?

6. Az új alaptörvény vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után?
új alaptörvény rendelkezés az alkotmányon kivül vagy alkotmányban egyik alaptörvény? Egyébként szintén az Eu-s normákat kell figyelembe venni és azt létrehozni az új alkotmányba.

7. Az új alkotmány fejezze-e ki a határontúl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét?

Nem az új alkotmányban való kifejtés kell,a határontűl élők nemzeti összetartozásáról.
Ha szeretnének magyarok lenni, költözzenek Magyarországra, dolgozzanak, éljenek itt.
Lassan már az összes európai állam az unióba tartozik, Szabad a költözés.

8. Az új alaptörvény védje-e a Kárpát-medene természeti sokféleségét?
Nem kell ilyen marhaság miatt az alkotmányt újjá
Btk-ban való védelem megfelelő, ha nem akkor a Btk-t kell módosítani. S egyben az ilyen spam jellegű leveleket meg kell szüntetni Magyarországon, minnél kevesebb papírt használjunk,így minnél több fa marad meg a világon.Évek óta virágzik a világon az elektronikus ügyintézés.

9. Az új alkotmány védje-e a fokozottan a nemzeti vagyont?
9-es kérdésre a válaszom ugyanaz,mint a 2-es kérdésre a válaszom. szankciónálja és büntesse azt a kormányt,amelyik ezentúl a nemzeti vagyont elherdálja. Azaz, btk-ban elég lesz védeni.


10. Az új alaptörvény szerint kizárólag átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás?

Ez hülyeség. Aki nem akarja a gazdaságát átláthatóvá tenni,mondjuk az üzleti titok miatt,nem kaphat állami támogatást? Ha így nyereséges lesz és több munkalehetőséget ad az Isten adta magyarnépnek, akkor miért ne kaphatna egy kevés támogatást?
Mit fog jelenteni az új alkotmányra váróknak,az hogy átlátható, a társaság lesz átvilágítva vagy azok is akik ott dolgoznak?

11. A bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására?

Nem. Btk-ban kell meghatározni ennek módját és lehetőségét.

12. Az új alaptörvény szankciónálja-e a parlamenti bizottságok előtt való meg nem jelenést?

Nem. Egyértelműen, Amennyiben a parlamenti bizottsági tagokat a fidesz-kdnp teszi ki,h a valaki nem akar egy koncepciós vádak miatt tényleges életfogytiglani szabadságvesztést kapni, nem fog megjelenni egy elfogult bizottság előtt.