Utolsó pillanatban érkezett meg megint a magánnyugdíjpénztári értesítő !

Az a személy aki átlépett az állami nyugdíjrendszerbe, ismét ráfaragott.

Mondanám azt , hogy b*zd meg OTP a magánnyugdíjpénztáradat, de nem beszélek csúnyán.

(régi vicc , de jó: országosan takarodj a pics*ba)

Február 24.-én Pénteken érkezett meg EMAIL fiókomba az OTP magánnyugdíjpénztártól az értesítő.

Bár ma tekintettem meg, de holnap szombat, utána meg vasárnap. Hétfőn a Február 28 utolsó nap a nyilatkozatozáshoz.

Akinek nincs internet előfizetése, ő a levelet leghamarabb talán február 28.-án kapja kézhez.

Postán levelet még nem kaptam erről figyelmeztetést. Tudom, nem fontos valakiknek.

itt megtekinthető egy korábbi bejegyzésem: Ami  arról szól, hogy január 27.-én kaptam értesítőt, és január 31 volt a nyilatkozási határidő arról , hogy átlépek e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradok.  Dejavu :)

http://maragyok.blog.hu/2011/02/19/realhozam

Bemásolom az értesítőt, aki nem kapott, tölem megkapja. Heteken keresztül nyaggattam a kollégákat és akit ismerek,hogy fáradjon be a nyugdíjintézetébe és rendezze, ne maradjon pénz nélkül,ha már egyszer kifosztották.. A határidőket egyik se tudta. Aki akadályoztatva volt (és erről nyilatkozott) az március 31.-ig még dönthet mit szeretne a Reálhozammal kezdeni.

Így hétfőn még betud menni az otp-be, vagy letudja tölteni a nyilatkozatot és eltudja dönteni mihez kezdjen  (majd alaposan gondolja át az elolvasás után melyik pénztárt választja)

Egy kérdésem az olvasóhoz: Neked mikor küldte a nyugdíjpénztárad(bármelyik) az értesítőt, a figyelmeztetést a határídőkről? :)

2010 év végén hatályba léptek a magánnyugdíj-pénztárakat érintő törvény és kormányrendeletek, amelyek alapján 2011. január 31-ig minden magánnyugdíj-pénztár tagnak, azaz mindegy 3,1 millió embernek döntenie kellett jövőbeni magánnyugdíj-pénztári tagságáról.

Amennyiben úgy döntött, hogy marad magánnyugdíj-pénztárunkban, köszönjük döntését, bízunk benne, hogy bizalmát a következő években eredményesen igazolja majd vissza pénztárunk.

Amennyiben Ön visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, akkor 2011. február 28-ig el kell döntenie, mihez kezd az évek alatt összegyűjtött, hozamgarantált tőke feletti összeggel (ún. reálhozam) és az Ön vagy a munkáltatója által önkéntesen teljesített tagdíj-kiegészítéssel. Ezen összegek egyike sem számít bele az Ön jövedelmébe a személyi jövedelemadó kiszámítása során. Döntéséről írásban kell nyilatkoznia.

Mennyi lesz a reálhozamom?

A hozamgarantált tőke feletti összeg kiszámításának szabályait és ütemezését kormányrendelet szabályozza. Jelen jogszabály alapján jelenleg csak egy hozzávetőleges, nem pontos hozamgarantált tőke feletti összeg kalkulálható. Általánosságban elmondható, hogy a hozamgarantált tőke feletti összeg az Ön befizetéseihez tartozó teljes hozam mintegy 20-30 százaléka lesz. A teljes hozam a 2010. éves számlaértesítő első oldalának alján található „egyéni számlán elért összes hozam” elnevezéssel.

Milyen lehetőségei vannak a hozamgarantált tőke feletti összeg felvételéhez, illetve a kiegészítő tagi befizetésekhez kapcsolódóan?

Ön most ezeket az összegeket háromféleképpen hasznosíthatja:

1. Önkéntes nyugdíjpénztárba utalás
Átutalhatja az összeget egy önkéntes nyugdíjpénztárba. Pénztári tagság bármikor igénylehető. Ha úgy dönt, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba utalja a pénzét, akkor az összeg 20%-ának megfelelő, de legfeljebb 300 ezer forint adó-visszafizetés illeti meg a 2011. évi adóbevallásban.

2. Egyösszegű felvétel
Volt magánnyugdíjpénztári tagként úgy is dönthet, hogy egy összegben felveszi ezt az összeget. Ha fontos önnek a jövője, ebben az esetben is fordítson figyelmet az öngondoskodásra.

3. Az állami rendszerben létrejövő egyéni számlára történő átutalás
Dönthet úgy is, hogy ezen összeget az állami nyugdíjrendszerbe utalja.

Milyen teendői vannak a nyilatkozattal kapcsolatban?

A hatályos jogszabályok értelmében Önnek a nyilatkozatokat a magánnyugdíjpénztár felé kell megtennie: személyesen vagy postán kell eljuttatnia az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyfélszolgálatára.

A nyilatkozatok letölthetőek az OTP Magánnyugdíjpénztár honlapjáról (www.otppenztarak.hu), vagy személyesen beszerezhetőek a pénztár ügyfélszolgálatánál, illetve az OTP Bank fiókjaiban.

Ne feledje, az öngondoskodás napjainkban mindennél fontosabb. A biztos jövő reményében minél előbb el kell kezdenie tervezni nyugdíjas éveit, meg kell találnia azokat a befektetéseket és megtakarítási lehetőségeket, amelyek idős korára megbízható hátteret tudnak majd nyújtani Önnek.

Amennyiben többet szeretne megtudni az egyes lehetőségek előnyeiről, kérjük, olvassa el tájékoztatónkat.

Amennyiben már döntött, innen töltheti le a nyilatkozatokat.

Kérjük, gondolja át jól, mihez kezd hozamgarantált tőke feletti összeggel és a tagdíj-kiegészítésével, szem előtt tartva az öngondoskodás és a biztos jövő fontosságát!

"És gondolja át legközelebb  melyik pénztárat választja ! ::)))"

Tisztelt Olvasó!

A google a legjobb barátom.
Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatát mutatta meg nekem a google, a jogi fórum segítségével . Köszönöm szépen google,jogi fórum ! :)
Forrás:
Klikk ide : http://www.jogiforum.hu/hirek/23195#ixzz1DStmikwE

Sólyom László köztársasági elnök 2010. január 4-én fordult az Ab-hoz.
A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal.

2009.június 7-én hozott határozata szerint alkotmányellenes a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló, az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján elfogadott törvény 30. § (1) bekezdése. Az Ab ugyanakkor megállapította, hogy a törvény 28. §-a, 42. §-a, valamint 212. §-a nem alkotmányellenes.

Az Ab részben találta megalapozottnak az indítványt. A határozat indokolásában hangsúlyozta: a törvény a rendszer átláthatóságának növelését célozza, és 2012. december 31-ével hatályon kívül helyezi a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényt. Az Ab a nyugdíjszolgáltatásokra vonatkozó – az egyösszegű kifizetés feltételeinek, valamint a járadék megváltoztatását érintő – szabályok kapcsán megállapította, hogy a törvény az egyösszegű kifizetés teljesítését lényegében attól teszi függővé, hogy a pénztártag tagsági viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a 180 hónapot meghaladja-e. Ez a váromány, amely tulajdoni védelemben részesül, viszonylag kisszámú pénztártagot érint. Az Ab szerint a jogalkotó ennek a szabálynak a megalkotásánál nem volt tekintettel azokra a személyekre, akiknek a jogszerzése már folyamatban volt, ezért a rendelkezés alkotmányellenes.

Az Ab ugyanakkor nem osztotta az államfő alkotmányos aggályait a többi megtámadott rendelkezés esetében. A testület hangsúlyozta: a törvény azáltal, hogy a jelenlegihez képest más szolgáltatás-fajtákat tartalmaz, nem korlátozza a pénztártag várományát, mert az egyéni számláján lévő összege alapján a járadékra jogosult. Az Ab megítélése szerint a magánnyugdíjpénztár átalakulása sem sérti a tag Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogát. A határozat indokolása szerint a pénztár ügyeiben történő korlátozott – a nagy taglétszámú pénztáraknál szinte formális – döntési joga, mint a rendelkezési jog közvetett megvalósulása nem vonható az alkotmányosan védett, úgynevezett közjogi váromány körébe. A magánnyugdíjpénztárak esetében is korlátozott a tagnak ez a lehetősége, hiszen a saját számláján lévő pénzt nem veheti ki, befizetései jogszabályi kötelezettségen alapulnak, de arra figyelemmel, hogy a pénztárak döntően bankokhoz, biztosítókhoz kapcsolódtak, a befektetési politikáról legfeljebb információt kaphat, de azt nem befolyásolhatja. A pénztártag kontrollja annyiban érvényesül, hogy a törvény XX. fejezete meghatározza a nyilvános adatszolgáltatás körét, amelynek alapján megismerheti a biztosító tevékenységét, illetőleg a 27. §-a alapján átléphet másik magánnyugdíj-biztosítóba. Ezzel továbbra is biztosítva van a számlája feletti korlátozott rendelkezési joga, és változatlanul igénye marad a járulékkal fedezett nyugdíjszolgáltatásra.

Sokan támadták és bírálták Sólyom Lászlót , nem akarom megvédeni, de azért
annyi különbség van közte és Smith Pál között, hogy értett Az Alkotmányhoz.
Nem csak aláírta amit elé tettek.

Idézet abból a levélből, amit Szabó József  kapott az egyik országgyűlési képviselőtől amit az alábbi oldalon publikált : http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=103008 

A magánnyugdíj pénztárakkal kötött tagi megállapodások igazából nem valódi magánjogi szerződések voltak. Minden magyar állampolgár, valamint Magyarország területén tartózkodó természetes személy számára törvény írja elő kötelezően, hogy társadalmi kockázatközösséget képezzenek, abban kötelezően részt vegyenek abból a célból, hogy majd a társadalombiztosítási ellátásokból részesüljenek.
A kockázatvállalás és a hozzájárulás mértékét törvény írta elő, és a törvény fogalmazása szerint ennek során a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás elve és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül.
A magánnyugdíj pénztári rendszer átalakításával a törvényalkotó nem a polgári jog szabályai szerint létrehozott szerződéseket szüntetett meg, továbbra is minden volt és átlépő, illetve a maradó tagok is a kockázatközösség részei és szereplői maradnak, pusztán annyi változott, hogy az átlépő személyeknek a kötelező mértékű hozzájárulásukat más helyre kell fizetni. Ettől azonban sem a kötelezettségük mértéke, sem gyakorisága és a fent említett elvek korlátozása nem változott.

Forrás:http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=103008

Mennyit változott a világ egy év alatt. Reméljük az AB nem változott annyit és jó döntés születik.

át szerkesztés 2011.02.10. Megjegyzés hozzáadás céljából.:

Időközben olyan hírek láttak napvilágot, hogy az AB megvárja az új alkotmányt. Ez érdekes. 
A fenti esetben is kellett 6 hónap a döntéshez.
Viszont az új alkotmány megvárásával , ezzel el is húzodhat év végéig, AZ AB mire megtanulja az új alkotmányt, időközben az ellenzék megtámadja az új alkotmányt, népszavazás,újra egyeztetés az EU-val az új alkotmányról,mint a médatörvén...y esetén, és utána még még tolodik,.. felesleges. Mi a jelenlegi Alkotmány szerint cselekedtünk és jártunk el. Így a jelenlegi alkotmány szerint szülessen döntés. Így korrekt.

Az alábbi linken olvasható, hogy bár mi nem szólhatunk bele az új alkotmányba, de azért mégis van rá lehetőség:
http://mszp.hu/velemeny/bovebben/gyurcsany-ferenc-a-szovivo-es-az-alkotmanyossag
(megjegyzem, nem vagyok mszp-s, sem más pártnak nem vagyok híve)

bejegyzés eredeti időpontja: 2011. február 9., szerda