Tisztelt Olvasó!

A google a legjobb barátom.
Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatát mutatta meg nekem a google, a jogi fórum segítségével . Köszönöm szépen google,jogi fórum ! :)
Forrás:
Klikk ide : http://www.jogiforum.hu/hirek/23195#ixzz1DStmikwE

Sólyom László köztársasági elnök 2010. január 4-én fordult az Ab-hoz.
A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal.

2009.június 7-én hozott határozata szerint alkotmányellenes a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló, az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján elfogadott törvény 30. § (1) bekezdése. Az Ab ugyanakkor megállapította, hogy a törvény 28. §-a, 42. §-a, valamint 212. §-a nem alkotmányellenes.

Az Ab részben találta megalapozottnak az indítványt. A határozat indokolásában hangsúlyozta: a törvény a rendszer átláthatóságának növelését célozza, és 2012. december 31-ével hatályon kívül helyezi a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényt. Az Ab a nyugdíjszolgáltatásokra vonatkozó – az egyösszegű kifizetés feltételeinek, valamint a járadék megváltoztatását érintő – szabályok kapcsán megállapította, hogy a törvény az egyösszegű kifizetés teljesítését lényegében attól teszi függővé, hogy a pénztártag tagsági viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a 180 hónapot meghaladja-e. Ez a váromány, amely tulajdoni védelemben részesül, viszonylag kisszámú pénztártagot érint. Az Ab szerint a jogalkotó ennek a szabálynak a megalkotásánál nem volt tekintettel azokra a személyekre, akiknek a jogszerzése már folyamatban volt, ezért a rendelkezés alkotmányellenes.

Az Ab ugyanakkor nem osztotta az államfő alkotmányos aggályait a többi megtámadott rendelkezés esetében. A testület hangsúlyozta: a törvény azáltal, hogy a jelenlegihez képest más szolgáltatás-fajtákat tartalmaz, nem korlátozza a pénztártag várományát, mert az egyéni számláján lévő összege alapján a járadékra jogosult. Az Ab megítélése szerint a magánnyugdíjpénztár átalakulása sem sérti a tag Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogát. A határozat indokolása szerint a pénztár ügyeiben történő korlátozott – a nagy taglétszámú pénztáraknál szinte formális – döntési joga, mint a rendelkezési jog közvetett megvalósulása nem vonható az alkotmányosan védett, úgynevezett közjogi váromány körébe. A magánnyugdíjpénztárak esetében is korlátozott a tagnak ez a lehetősége, hiszen a saját számláján lévő pénzt nem veheti ki, befizetései jogszabályi kötelezettségen alapulnak, de arra figyelemmel, hogy a pénztárak döntően bankokhoz, biztosítókhoz kapcsolódtak, a befektetési politikáról legfeljebb információt kaphat, de azt nem befolyásolhatja. A pénztártag kontrollja annyiban érvényesül, hogy a törvény XX. fejezete meghatározza a nyilvános adatszolgáltatás körét, amelynek alapján megismerheti a biztosító tevékenységét, illetőleg a 27. §-a alapján átléphet másik magánnyugdíj-biztosítóba. Ezzel továbbra is biztosítva van a számlája feletti korlátozott rendelkezési joga, és változatlanul igénye marad a járulékkal fedezett nyugdíjszolgáltatásra.

Sokan támadták és bírálták Sólyom Lászlót , nem akarom megvédeni, de azért
annyi különbség van közte és Smith Pál között, hogy értett Az Alkotmányhoz.
Nem csak aláírta amit elé tettek.

Idézet abból a levélből, amit Szabó József  kapott az egyik országgyűlési képviselőtől amit az alábbi oldalon publikált : http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=103008 

A magánnyugdíj pénztárakkal kötött tagi megállapodások igazából nem valódi magánjogi szerződések voltak. Minden magyar állampolgár, valamint Magyarország területén tartózkodó természetes személy számára törvény írja elő kötelezően, hogy társadalmi kockázatközösséget képezzenek, abban kötelezően részt vegyenek abból a célból, hogy majd a társadalombiztosítási ellátásokból részesüljenek.
A kockázatvállalás és a hozzájárulás mértékét törvény írta elő, és a törvény fogalmazása szerint ennek során a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás elve és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül.
A magánnyugdíj pénztári rendszer átalakításával a törvényalkotó nem a polgári jog szabályai szerint létrehozott szerződéseket szüntetett meg, továbbra is minden volt és átlépő, illetve a maradó tagok is a kockázatközösség részei és szereplői maradnak, pusztán annyi változott, hogy az átlépő személyeknek a kötelező mértékű hozzájárulásukat más helyre kell fizetni. Ettől azonban sem a kötelezettségük mértéke, sem gyakorisága és a fent említett elvek korlátozása nem változott.

Forrás:http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=103008

Mennyit változott a világ egy év alatt. Reméljük az AB nem változott annyit és jó döntés születik.

át szerkesztés 2011.02.10. Megjegyzés hozzáadás céljából.:

Időközben olyan hírek láttak napvilágot, hogy az AB megvárja az új alkotmányt. Ez érdekes. 
A fenti esetben is kellett 6 hónap a döntéshez.
Viszont az új alkotmány megvárásával , ezzel el is húzodhat év végéig, AZ AB mire megtanulja az új alkotmányt, időközben az ellenzék megtámadja az új alkotmányt, népszavazás,újra egyeztetés az EU-val az új alkotmányról,mint a médatörvén...y esetén, és utána még még tolodik,.. felesleges. Mi a jelenlegi Alkotmány szerint cselekedtünk és jártunk el. Így a jelenlegi alkotmány szerint szülessen döntés. Így korrekt.

Az alábbi linken olvasható, hogy bár mi nem szólhatunk bele az új alkotmányba, de azért mégis van rá lehetőség:
http://mszp.hu/velemeny/bovebben/gyurcsany-ferenc-a-szovivo-es-az-alkotmanyossag
(megjegyzem, nem vagyok mszp-s, sem más pártnak nem vagyok híve)

bejegyzés eredeti időpontja: 2011. február 9., szerda